Poszt-COVID szindróma testi és pszichés hatásai

   Már közel három éve nehezíti meg mindennapjainkat a koronavírus elterjedése: jelen statisztikák szerint világszerte 649 millió megbetegedést regisztráltak idáig, melyből 6,65 millió beteg életét vesztette. Több variánson átvergődtük magunkat, jelenleg leginkább a BA.5 omikron változat terjed. A kaotikus válságkezelésnek és a megbetegedés tüneteiben mutatkozó megszelidülésének következtében hazánkban az átlagember már nem veszi olyan komolyan ezt a vírust, mint a járványidőszak kezdetén; a korábban foganatosított és aktívan alkalmazott korlátozó intézkedések most már csak az egészségügyi- és szociális intézményeket érintik. Azt azonban sajnos továbbra sem jelenthetjük ki, hogy vége a járványnak, a mostani variánst kifejezetten fertőzőnek jellemzik, ezért továbbra is érdemes körültekintőnek lenni. A pandémia kezdete óta eltelt már annyi idő, hogy újabb és újabb kutatásokat végezhessenek el a szakértők, ezzel is hozzájárulva a kezdeti információs hiányosságok feloldásához, továbbá a COVID-19 hosszú távon fennmaradó tüneteinek felderítése is zajlik. Ennek a témának szeretném szentelni jelen írásomat; a következőkben a frissebb tudományos ismereteket és ajánlásokat ismertetném a poszt-COVID vonatkozásában.

Poszt-COVID szindróma jellemzői

   A poszt-COVID szindrómát hívják hosszú (lefolyású) COVID-nak is, lényegében a koronavírus fertőzés során tapasztalt tünetek hosszabb távon való fennmaradását jelenti. Ez lehet néhány hónapos időintervallum, de vannak már kutatások, melyek két év elteltével is kimutatták bizonyos tünetek kitartó fennállást. Emellett érdemes tudni, hogy akik tünetmentesen vészelték át magát a betegséget, azok is tapasztalhatnak a későbbiekben ilyen jellegű problémákat. Egy olasz kutatásban nagyjából két hónappal a fertőzés lezajlását követően a következő tüneteket mutatták ki: fáradtság, az életminőség romlása, nehézlégzés, izületi- és mellkasi fájdalmak (Carfi et. al., 2020). Egy kiterjedtebb, nagyobb elemszámú vizsgálat a betegséget követő 3-5. hónapra is alátámasztotta ugyanezen tünetek fennállásának lehetőségét, mivel több résztvevő adatából tudtak levonni következtetéseket, a listát gyarapították a következőkkel: gombócérzés a torokban, fájdalom érzése légzéskor, izomfájdalmak, végtagok elnehezedése, ízlelés- és szaglásvesztés, hidegrázás vagy hőhullámok, zsibbadó végtagok és krónikus fáradtság (Ballering et. al., 2022). A tünetekre vonatkozóan megemlítenék még egy kínai tanulmányt, melyben egészen két évig nyomon követték a koronavírus fertőzésen átesett betegeket, és azt tapasztalták, hogy bár az állapotuk fokozatosan javult, továbbra is sokaknál megmutatkoztak olyan tünetek, mint a fáradtság, a csökkent fizikai állóképesség és az életminőség hanyatlása (Huang et. al., 2022).

Pandémiás életkép

   A koronavírus hatására számos változtatást kellett bevezetnünk az életvitelünkbe, gondoljunk csak a lezárásokra, karanténokra, home office-ban eltöltött munkanapjainkra a távolságtartás jegyében. Ezek az intézkedések tulajdonképpen azt jelentették, hogy az egészség megőrzése érdekében bizonyos mértékben fel kellett áldozni a kapcsolattartást. Mindkét tényező kiemelten fontos a pszichés jóllét fenntartásához, ezért bárhonnan is nézzük ezt a helyzetet, a kiegyensúlyozott életvitelre láthatóan negatív hatást gyakorolt társadalmi szinten. Felborította az emberek megszokott és biztonságos rutinját, sokan elvesztették a munkahelyüket, ami létfenntartási krízisekhez vezetett. A családok kénytelenek voltak egymással összezárva tölteni mindennapjaikat, az énidő és a privát szféra hiánya pedig könnyen frusztrációhoz és a kapcsolatok megromlásához vezethet. Az egészségszorongásról és a veszélyeztetett rokonok és ismerősök féltéséről nem is beszélve. Amikor az emberek ilyen hosszú időn át ilyen mértékű pszichés stressznek vannak kitéve, sajnos kimerülnek az erőforrásbeli tartalékok, a szervezet folyamatos készenlétben marad annak érdekében, hogy elhárítsa azokat az ingereket, melyeket fenyegetésnek él meg, és az ennek következtében megvalósuló biokémiai működésének felborulása pszichés és szomatikus panaszokat eredményezhet.

Pszichés tünetek

   Adott tehát egy eleve terhelt környezet, a covidos betegeknek pedig ebben kell megtalálniuk a saját energiáikat a felépüléshez és kiregenerálódáshoz. Egy friss tanulmányban számos tünetet összegeztek, melyeket a koronavírus fertőzésből felépültek jelentettek (Thye et. al., 2022):

• Szorongás
• Depresszió
• PTSD
• Pánik zavarok
• Kényszeresség
• Alvászavarok
• Enerváltság
• Kognitív zavarok (főként a memóriát érintően)
• Érzelmi labilitás

   Ezeknek a problémáknak a megjelenését és fennállását számos dolog befolyásolhatja, például a betegség súlyossága, kórházi tartózkodás, vagy akár a korábban említett környezeti tényezők okozta terheltség. Kiválthatják a tüneteket közvetlenül a fertőzés okozta agyi- és idegrendszeri károsodások, vagy közvetett módon a vírusra aktiválódott gyulladásos folyamatok is. A háttérben meghúzódó okok felderítésének céljával még zajlanak a kutatások, azt azonban nem tartom elhamarkodottnak kijelenteni, hogy komplex problémára a megoldás is sok összetevőt foglal magába. 
   Ajánlásként pedig említik szükség esetén a pszichiátriai gyógyszerek alkalmazását és probiotikumat. Javasolt légzőszervi rehabilitáción részt venni, a korábban is fennálló társbetegségeket kontroll alatt tartani, javítani a betegség hatására csökkent fizikai terhelhetőségen, és mindezek céljából felkeresni a problémáinknak megfelelő szakembereket (háziorvos, szakorvos, mozgásterapeuta, pszichológus, pszichiáter, stb.) és konzultálni velük a teendőket illetően (Demeco et. al., 2020).

   Mindemellett úgy vélem, hogy ha azonosítani tudjuk az életünkben jelen levő akadályozó tényezőket, és folyamatosan törekszünk arra, hogy ezekből minél többet rendezzünk és az irányításunk alatt tartsunk, akkor azzal megadjuk magunknak az esélyt arra, hogy a szervezetünk minél több energiát képes legyen a gyógyulásunk érdekében mozgósítani, és ezáltal hozzájárulunk a lelki- és testi egészségünk megerősítéséhez.

Irodalomjegyzék:

Ballering, A. V., van Zon, S. K., Olde Hartman, T. C., Rosmalen, J. G., & Lifelines Corona Research Initiative. (2022). Persistence of somatic symptoms after COVID-19 in the Netherlands: an observational cohort study. The Lancet, 400(10350), 452-461.
Carfì, A., Bernabei, R., & Landi, F. (2020). Persistent symptoms in patients after acute COVID-19. Jama, 324(6), 603-605.
Demeco, A., Marotta, N., Barletta, M., Pino, I., Marinaro, C., Petraroli, A., ... & Ammendolia, A. (2020). Rehabilitation of patients post-COVID-19 infection: a literature review. Journal of International Medical Research, 48(8), 0300060520948382.
Huang, L., Li, X., Gu, X., Zhang, H., Ren, L., Guo, L., ... & Cao, B. (2022). Health outcomes in people 2 years after surviving hospitalisation with COVID-19: a longitudinal cohort study. The Lancet Respiratory Medicine.
Raveendran, A. V., Jayadevan, R., & Sashidharan, S. (2021). Long COVID: an overview. Diabetes & Metabolic Syndrome: Clinical Research & Reviews, 15(3), 869-875.
Thye, A. Y. K., Law, J. W. F., Tan, L. T. H., Pusparajah, P., Ser, H. L., Thurairajasingam, S., ... & Lee, L. H. (2022). Psychological symptoms in COVID-19 patients: insights into pathophysiology and risk factors of long COVID-19. Biology, 11(1), 61.